Használható-e ultrahang a vízben lévő kémiai szennyeződések lebontására? 

    A vízszennyezés az egyik legsürgetőbb probléma, amellyel a világ összes országa szembesül. Kína vízkészletei nemcsak a vízhiánnyal és a vízminőség romlásával néznek szembe, hanem a víz környezetszennyezése is egyre súlyosabbá válik. Különösen a biológiailag lebomló szerves szennyező anyagok kezelése volt mindig is fontos kutatási téma a környezetvédelem területén. Egyes elválasztási módszereket, például szűrést, gázfúvást, koagulációt és adszorpciót alkalmaztak, amelyek rendszerint a szennyező anyagokat folyékony fázisból szilárd fázisba (például aktív szén adszorpció) vagy folyékony fázisból gázfázisba (például gázfúvás) viszik át. A szerves szennyeződéseket nem sikerült teljesen eltávolítani. Új interdiszciplináris tantárgyként a szonokémia figyelemreméltó előrehaladást ért el a vízszennyezés kezelésében, különösen a szennyvízben lévő tűzálló, toxikus szerves szennyező anyagok kezelésében, megmutatva jó alkalmazási lehetőségeit. 

Vizes oldatban számos kémiai szennyező anyag szonokémiai lebomlását vizsgálták. Az olyan szubsztrátumok, mint a klórozott szénhidrogének, peszticidek, fenolok, robbanóanyagok, mint például a TNT és észterek, rövid szénláncú szerves savakká, CO-vá és szervetlen ionokká alakulnak 2végtermékként. Az egyszerű szakaszos reaktorokban a 20 és 500 khz közötti frekvenciatartományban végzett kezelési idők perctől órákig terjednek a teljes lebomláshoz. Az ultrahangos besugárzás hatékony módszernek tűnik a vízben lévő szerves szennyeződések gyors megsemmisítésére, mivel lokálisan nagy koncentrációban vannak jelen az oxidáló anyagok, mint például a hidroxilgyök és a hidrogén-peroxid oldatban, a magas lokális hőmérséklet és nyomás, valamint átmeneti szuperkritikus víz képződése.

  A kémiai vegyületek akusztikus kavitációval történő lebomlása három különböző folyamatot foglal magában: 1) hidroxilgyökök általi oxidáció, 2) pirolitikus bomlás és 3) szuperkritikus vízoxidáció. A p-nitro-fenol, szén-tetraklorid, paration, p-nitro-fenil-acetát és trinitrotoluol lebontásának részletes reakciómechanizmusait mutatjuk be.